Múlt szombaton elmondtam-Timivel együtt-Kincsőnek, Dominiknak, Bellának és Daisynek a mi kis hippink "történetét". Persze egyből jöttek a Hű!-k meg a Ha?!-k, de valahogy sikerült végül lecsillapítani őket. Egész hétvégén közösen gondolkodtunk a terven, mivel már csak hétfőn volt iskola utána pedig már jött az őszi szünet. Sajnos Davet kikérték hétfőre és egész héten a szüleinél van most, de nem ez volt a legnagyobb gondom...
Hétfőn megvettük a jegyeket Békéscsabára. Másnap nyolc órakor már úton is voltunk mind a hatan. A szülőknek persze azt hazudtuk, hogy kirándulni megyünk meg, hogy jön velünk felnőtt is, stb... Csak is Timi kérése miatt nem szóltunk egy szót sem a "bevetésünkről".
-De kérlek egyikőtök se szóljon erről egyik szülőjének se, mert tudom, hogy a vége egy feljelentéssel zárulna és az apukám, pedig mehetne a börtönbe. Jó tudom, hogy nem túl tisztességes, amit velem csinál, de ő attól még az apukám és szeretem...-mondta szomorkásan múlt szombaton.
Kedd van. Felszállunk a vonatra. Nagyon álmos vagyok. Éjszaka szinte egy szemhunyásnyit sem aludtam, annyira izgultam, hogy sikeresen el tudjuk-e hozni Zoét...
Megérkezünk Timi apjának a házába... Vagy valami olyasmijébe. A padló tele van alkoholos üvegekkel meg szeméttel. Timi húga Zoé ott ül a padlón és reszket. Meglát minket és annyira megörül, hogy felkiált:
-Timiiii!
Ekkor az apja-, aki a másik szobában aludt-felébred a zajra.
-Mi a **** van?!-mondja teljesen másnaposan...
Kijön meglát minket mi meg összerezzenünk.
-Timi?! Mit keresel itt?! Ma kell odaadnod a pénzt? Az nem múlt héten volt?
Timi csak reszket és reszket. Meg se bír szólalni.
-Nem. Nem ma kell odaadnia a pénzt! Azért jöttünk, hogy elvigyük Zoét, hogy többé ne tudja megzsarolni Timit!-mondom, meglepődve a saját bátorságomon.
-Ó vagy úgy. Nem vihetitek el Zoét! Az én lányom! És azt se tudom, hogy ti kik vagytok!-üvölti. Most pedig odajön Timihez kilöki az ajtón és az arcába kiabálja:
-Jövő hónapban várom a pénzt! Most pedig takarodj velük együtt!
Timi elkezd sírni, ekkor Dominik behúz egy jó nagyot Timi apjának. Timi apja feláll és visszavág. A helyzet kissé kezd elfajulni. Hirtelen Timi apja a koszos gatyájából előhúz egy pisztolyt (?)-honnan van egyáltalán pisztolya?!
-Most véged!-mintha csak valami filmben lennék...
Ekkor Timi apja lelövi Dominikot! Úristeeen!!!
-Jól vagy szerelmem?!-kérdezi tőle Timi, de Dominik nem válaszol. Timi elkezd még jobban zokogni. Közben az apja lelép Zoéval együtt.
-Tori-szól nekem oda Dominik miközben a halálán van.
Odamegyek hozzá.
Várom, hogy megszólaljon de nem teszi.
-Ébreeesztő-mondja valaki kedves hangon a hátam mögül.
Ekkor... Ekkor felébredek. Igen csak álmodtam ezt az egészet. Vagyis várjunk csak, mennyi is volt ebből álom?! Most hol vagyok? Körül nézek. Ja, igen! A vonaton tartok a többiekkel, hogy elhozzuk Zoét. Huhh! Szerencsére ez csak egy álom volt.
-Ébresztő-mondja kedves hangon Timi.
-Ébren vagyok.-ásítom.
-Az, jó. Pár perc és leszállunk-mondja Kincső-Már vagy 5 perce csak ébresztgetünk-folytatja.
-Szerintetek biztos jó ötlet elhozni Zoét? Jó tudom, hogy ezt már tök sokszor megkérdeztem, de akkor is. Mi van, ha nem szeretné ott hagyni az ottani barátait? Még az is lehet, hogy az apám nem is bánik rosszul vele!
-Igen biztosan nagyon jól érezheti egy, olyan apa mellett magát Zoé, aki bármikor képes lenne őt-bűntudat nélkül-megverni és gondolom mindennap részegen tér haza!-jelentem ki.
-Jó, de lehet, hogy mióta Budapestre költöztem megváltozott és már nem iszik!
-És akkor minek kellene neki a pénz?!
-Hát nem tudom, mondjuk Zoé miatt!
-Jajj Timi nem akarlak megbántani, de te annyira naiv vagy komolyan. Jó tök jó, hogy mindig mindenkiben a legjobbat látod vagy a legjobbat akarod látni, de ez nem normális! Mégis minek kellene az apádnak negyvenezer forint havonta? Biztosan azért kell neki ez a plusz pénz, hogy Zoét minden hétvégén eltudja vinni a vidámparkba ugye, és még csak véletlenül sem piára kell neki vagy, ami még rosszabb drogra?!-mondja keményen Daisy.
Ekkor megérkezünk a vonattal és leszállunk.
Néma csendben elmegyünk Timi apjának a házáig. Eközben Dominik végig bátorító dolgokat mond Timinek-olyan aranyos ez tőle :).
Bekopogunk a házba. Senki sem nyit ajtót... Bekopogunk még egyszer és még egyszer, míg végül ajtót nem nyit egy ijedt kislány-Zoé. Amikor meglát minket tágra nyílik a szeme.
.jpg)
-Timii-mosolyogja és megöleli nővérét. Timinek könnybe lábad a szeme. (Már említette, hogy nagyon hiányzik neki a testvére és fél, mivel azt sem tudja, hogy mi van vele. Gondolom nagyon megnyugodott, amikor látta semmi baja sincs... Azon kívül, hogy minden rezzenéstől megijed.)
-Hol van Apa?-kérdezi Timi.
-Hát most "dolgozik"-rajzolt nagy idézőjeleket a levegőbe Zoé.
-Ez mit jelent?
-Van egy hely, ahol mindennap fogadásokat tesz, amin elég sok pénzt szokott nyerni, de persze azt a pénzt mindig elkölti whiskyre meg ilyenekre...
Timin nem mutatkozik semmi jel, ami arra utalna, hogy meghökkenti a hír, sőt inkább az látszik rajta, hogy beigazolódott az, amit gondolt.
-Zoé, azért jöttünk, hogy elvigyünk,de ha szeretnél itt maradni, akkor...
-Hülye vagy?!-szakítja félbe Timit Zoé-Lééégyszi most azonnal vigyetek el innen, mielőtt még Apa hazaér!-könyörög.
-Hát jó, akkor menjünk-mondja Timi és ezzel el is húzunk.
Felszállunk a vonatra és Zoé elmeséli, hogy milyen rossz sorsa volt. Azt is mondta, hogy a szomszédjukban van egy néni és mindig ő adott neki ételt, meg azt is említette, hogy szinte majdnem minden éjszaka az apja-már amikor otthon aludt-részegen üvöltözött vele. Hát szerencsére most már vége a rémalomnak, amibe belepottyant. Vagyis majdnem vége... Már csak azt kéne ki találnunk, hogy Zoé, hol fog lakni.
(De ezzel ráértünk foglalkozni másnap.Kedden Belláéknál aludt... Persze nem árultuk el, hogy Zoé ki, Bella csak annyit mondott az anyjának, hogy az egyik barátnője a suliból.)
Szerda van. Timi apjával nem volt, és nem is lesz semmi gond, mivel nem tudja, hogy Timi pontosan hol is tanul. Holnapra is megvan Zoénak a lakhelye (Daisynél fog aludni).
Mára Dominikkal elterveztük, hogy meglátogatjuk Timi anyukáját a kórházban és el meséljük neki, hogy-hogy is állnak a dolgok-biztosan fog tudni majd segíteni-, ezalatt pedig Kincső, Daisy, Bella és Timi elmennek ruhát vásárolni Zoénak. (Persze Zoé és Timi nem tud semmit sem arról, hogy meg fogjuk látogatni az anyukájukat.)
Két óra van. Most indulok el Dominikkal a kórházba vonattal.
Már vagy fél órája beszélgetünk, amikor szóba hozom Davet.
-Davenek, amúgy most van barátnője?
Elmosolyodik és visszakérdez:
-Miért érdekel?
-Hát csak úgy.
-Ahaaa. Újra tetszik vagy mi van?
Sóhajtok egyet és vallok neki.
-Nem újra, hanem még mindig tetszik.
-Akkor meg miért szakítottál vele, ha?
-Hááát, az egy hosszú történet...
-Van időnk. Még kb. úgy egy fél órányi.
-Hát jó.-mondom és elmesélem neki az egész sztorit. Mikor végzek nevetésben tör ki.
-Jól van na! Honnan kellett volna tudnom?
5 perc után sikerül kicsit lecsillapodnia.
-Ha tudnád... Mióta szakítottak Dave szinte azóta is csak rólad rinyál-fejezi ki magát khm...Szépen
-Komolyan? Szóval még mindig szeret?
-Ja, imád...
-Öhm... Bocsi, de nem tudod, hogy pontosan hol is laknak a szülei??
-Ez kész! Leakarsz utazni hozzá? Tiszta Romeo és Júlia.
-Hát, ja. Leszeretnék hozzá utazni most, hogy tudom, hogy még mindig szeret, miért ne?
-Hát az tuti, hogy ezzel sokkolni fogod-mondja még mindig mosolyogva. Aztán megadja Dave szüleinek a lakcímét. Győzelem :)!
Ezután még elbeszélgetünk... Egészen addig míg meg nem érkezünk.
Már a kórházban vagyunk. Dominik még útbaigazítást kér, hogy pontosan hányas kórteremben is találhatjuk meg Timi anyukáját azaz Gergely Máriát. Mikor meglátjuk Timi anyukáját odamegyünk hozzá, bemutatkozunk, és kitálalunk neki mindent. Persze nagyon meghökken. Elkezd zokogni, de nagyon erőteljesen és nagyon keservesen.
-Jajj már értem, hogy miért nem látogattak mostanában és miért voltak mindig olyan zavarban, amikor az apjukról kérdeztem a telefonban.- zokogja, mire a gépek, amire rá van kötve elkezdenek összevissza csipogni.
-Ne boruljon ki, még végén még rosszabb állapotba fog kerülni, és ezzel megnehezítené Timi és Zoé dolgát is. Szerintem senkinek sem kell még egy gonddal több-jelentem ki, mire Marcsi nagy nehezen, de lenyugszik.
Végül kiderül, hogy Timiéknek van egy nagymamájuk, aki Budapesten lakik csak Timiék erről nem tudnak, mivel nem is ismerik a nagymamájukat (utoljára két éves korukban látták). Marcsi-azt mondta, hogy szólítsuk csak így-megadja Timi és Zoé nagymamájának lakcímét.
Ezután még kicsit beszélgetünk, majd Dominikkal együtt indulunk is vissza Budapestre. Úgy látszik ez egy ilyen vonatozgatós hét.
Mikor megérkezünk elköszönök Dominiktól-, hogy ki tudjam magam pihenni a holnapi utamra- így egyedül kell majd közölnie Timiékkel a jó hírt.
Ma pedig péntek van és pár perc múlva el is indulok Davehez. Remélem jól fog menni ez az egész...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése