2013. szeptember 23.

26.rész

Január 14., vasárnap
Visszaköltöztem Pécsre. Remek! Bárcsak visszapörgethetném az időt és megváltoztathatnám a tettemet.
Miután rájöttem, hogy a barátaim még mindig a barátaim; egyben az is világos lett számomra, hogy itt a helyem. Itt Budapesten, a gimiben, velük. Sajnos már nem változtathatok a szavaimon. Úgy sem hinne nekem az igazgatónő... Ja! Meg persze a szüleim se.
Igen visszaköltöztem Pécsre a családomhoz és most a régi szobámban, a régi ágyamon, az új életemet ecsetelem a naplómba. Mindig is ez volt a vágyam; hogy ha majd gimnáziumba fogok járni lesz egy új izgalmakkal teli életem. Végül is nem panaszkodhatom a kívánságom valóra vált. De sajnos most megint ott vagyok ahonnan elindultam. Úgy látszik egy körben ragadtam, amelyben a kezdet egyenlő a véggel. Ebben az iskolában kezdtem el a tanulmányaimat és szerencsétlenségemre ebben az iskolában is fogom befejezni.
Ma vasárnap van. A hét utolsó napja. Holnap lesz az első napom a régi-új sulimban. Egyáltalán nem vagyok se kíváncsi, se izgatott, hogy milyen lesz... Mert tudom, hogy mi fog történni holnap; semmi. Igen. Semmi se fog történni, ugyanis abban az iskolában mindennap ugyanúgy folyik le: tanítás vegyítve unalmas, rövidke szünetekkel. Juhéjj!
Várjunk kifelejtettem az exbarátaimat, akik majd porig fognak alázni, csak mert nem akartam az egész életemet az általánosban tölteni. Nagy ügy. Nem tudom miért akadtak ki ennyire ezen amikor meghallották, hogy elmegyek. És még a mai napig sem jöttem rá, de nem is izgat túlzottan.
Nézzük csak. Azt hiszem semmit sem hagytam  ki, amit leakartam ide ebbe a kis könyvecskébe firkantani. Várjunk! Igen itt vannak még az ikerhúgaim, akik egyre furábban viselkednek. Hmmm. Lehet, hogy megint készülnek valamire, de nem bánom már nagyon hiányoztak. Tegnap elmentem velük az udvarunkba építeni egy hóembert. Úgy látszik az alkohol még mindig dolgozik egy kicsit a szervezetemben. Ugyanis mikor ránéztem Evelinre azt láttam, hogy anélkül görgeti a hóember alsó részét, hogy hozzá érne. :DD Lehet, hogy az ikerhúgaimnak Jedi erejük van! Wow *.*. Az király lenne! Na oké! Remélem azért a holnapi napot bírni fogom és nem fogok összeesni az iskola folyosó közepén, kidobni a taccsot vagy esetleg képzelődni, mint ma...